Egy hosszú téli estén a használt robogókat bújtam, pedig már egyáltalán nem volt szükségem még egy kismotorra (roncsra).
Megláttam a kecses kis triált, és nagyon tetszettek az arányai, egyszerű kerékpárszerű váz, kis blokk, magas hasmagasság, terepgumik, ülés alig, kipufogó egy szívószál.
A leggyengébb yamaha triálmotor, jellemzően kezdőknek, kamaszoknak, sárba, kőre, emelkedőre. Végtelenül egyszerű szerkezet, viszont a hetvenes években készült Japánban, amikor a legjobb anyagminőséget a legprecízebb tűrésekkel munkáltak meg, időzített tönkremenetelnek nyoma sem volt akkoriban, a motor készüljön üvegből és fémből és tartson örökké. A hirdetésben az szerepelt, olyan állapotban, ahogy a gyárból kijött.
Kimentem Diósdra megnézni, kiderült, hogy a gyártás óta történt vele néhány dolog. A legaggasztóbb, hogy a 27000km alatt elfogyott belőle a kompresszió, gyújtáskapcsoló hiányzik, kuplungszektor alja hiányzik, fényszóró törött, ülés foszlik, szakszerűtlen átfestés a vázon, kipufogó eltömődve olajsárral......
Ausztriai lomizás kapcsán került elő egy fészerből merő sárosan, mosás testnedvekkel való feltöltés után indult és ment. Innen került Diósdra, hosszú tűnődés és még hosszabb alkudozás után pedig hozzám.
Január volt minusz nyolc fok.
Öltözetem: farmernadrág, sportcípő, dzseki, nyitott bukósisak.
Motor felszereltsége: két kerék, semmi kompresszió, index sosevolt, duda sosevolt, visszapillantó tükör helye, biztosítás nincs, fél liter benzin.
Két óra alatt értem haza, sose fáztam még ennyire, a bőrfelületek amit nem borított ruha a legkisebb menetszéltől úgy lehűltek mint a fagyasztóban a hús. Benzinkutak fűtőtesteinél melegítettem magam hazafelé úton, a legutolsó kilométereket a járdán tettem meg. De megérte.
Az elmúlt fél évben egy motorfelújítást kapott, amitől visszatért bele a 2.9 lóerő. Idő hiányában állapota stagnált,
viszont most elkezdődött a darabokra szedése és restaurálása.
Yamaha TY
Készült 1974-1996 között 50-80-125-175-250-350 cm3-es lökettérfogattal.
Az összes modellből 56000 darabot adtak el világszerte, ebből közel fel volt TY50. Az évtizedek alatt nem sokat változott a műszaki tartalom, lehetett kapni fehér alapszínben piros, sárga, zöld vagy kék matricázással.
Alapfelszereltségben kétszemélyes, hosszú üléssel, négy lábtartó, index, visszapillantó, választható hátsó csomagtartó.
Létezett az M változatú szörnyűség, ami "Moped" pedálos-betekerős, érdekesnek mondanám ezt a dolgot.
Triál felszereltséggel ugyanez, csak rövid üléssel.
Aztán a szóbanforgó darab, ami a triálnak egy versenyfelszereltségű változata: nincs index, nincs csomagtartó, nincs visszapillantó, nincs hátsó lábtartó, nincs macskaszem, nincs kürt, van egy kicsi és vékony versenyülés.
Négy sebességes, mind a négy fokozat felül található, alul az üres! Letámasztót dupla rugó tartja a helyén az utcait egy.
